Ez a honlap a működéshez és a hirdetések testre szabásához cookie-kat használ. Az "OK" gombbal elfogadhatod, a "Beállítások" alatt letilthatod a cookie kezelést. A fogaskerékre kattintva bármikor megváltoztathatod a döntésedet. Adatkezelési nyilatkozat
Termékek Menü

Kik azok a mandaloriak?

Kelemen Szabolcs

Létezik a Star Wars univerzumban egy nép, ami évezredeken át fennmaradt. Se nem Sith-ek, se nem Jedik, mégis keményebbek a koporsószögnél. Egyikük még Darth Vader elismerését is kivívta.

Lássuk közelebbről a mandaloriakat!

Név és eredet

A mandaloriak egy klánokból szerveződő nomád nép. Eredetileg csak a taung faj alkotta, de amikor a számuk a háborúk miatt megcsappant, a soraik közé fogadták más fajok képviselőit is, ha azok elfogadták kultúrájukat.

A mandalori kifejezés a nyelvükön azt jelenti, hogy Mandalor gyermekei. Ebben a Mand'alor nem egy helyet, hanem a legfőbb vezetőjüket (egy tisztséget) jelöli.

Rövid történetük

A mandaloriak történelme még az Old Republic világa előtt kezdődik, ezért csak nagy vonalakban foglalom össze. Akit a teljes história érdekel, az itt több információt is talál. A két legismertebb mandalori: Jango Fett és Boba Fett

Valaha rengeteg hódító háborút vívtak, míg végül a mandalori háborúban (kb. 4 ezer évvel a Csillagok háborúja filmek előtt) döntő vereséget szenvedtek. A klánok szétszóródtak a galaxisban, és a hódítás helyett zsoldosként vagy fejvadászként kezdtek dolgozni azoknak, akik megfizették őket.

Gyakran léptek fel a Sith-ek szövetségeseiként, de ha érdekeik úgy kívánták, félretették a Jedikkel szembeni ellenérzéseiket, és velük is együttműködtek.

Körülbelül 3 évvel a Yavini csata után (még A Jedi visszatér eseményei előtt) a lázadók, majd az Új Köztársaság mellé álltak. Innentől kezdve egy ügyet szolgáltak, és nem azt, aki többet fizet.

Ismertebb tagjaik közé tartozik Jango Fett (akivel Obi-wan Kenobi baja is meggyűlt), és Boba Fett, akiről olykor még Darth Vader is dícsérően nyilatkozott. Jango Fett volt a Köztársaság klónhadseregének mintaegyede, ezért nem csoda, hogy a klónok sisakja hasonlít a tradícionális mandalori sisakra (pl.: a T alakú szemkivágásban).

A mandaloriak életmódja

Bár rengeteg háborút vívtak, és ezek során rengeteg néppel érintkeztek, nyelvük és kultúrájuk szinte változatlan maradt az évezredek alatt. A többi néptől csak technológiát, nyelveket és stratégiát tanultak el.

Az életükben jelentős szerepe van a harcnak. Kezdetben ez volt a becsület és büszkeség forrása. Harci kiképzést még azok a mandaloriak is kapnak, aki nem kifejezetten harcoló feladatot látnak el.

Mandalorinak lenni egyet jelent 6 fő szabályuk betartásával, vagyis:

  1. kötelező páncélt viselniük
  2. beszélniük kell a mandaloriak nyelvét
  3. kötelesek gondoskodni saját és családjuk védelméről
  4. részt kell venniük a klán életében
  5. meg kell jelenniük a Mand'alor előtt, ha az hívatja őket
  6. a mandaloriak elvei szerint kell nevelniük a gyerekeiket

Társaikat kötelességük befogadni és ellátni, ha szükséges.

A nomád életforma nem csak tradíció náluk, hanem gyakorlati haszna is van. A gyakori költözés megnehezíti ellenségeiknek, hogy rájuk találjanak. Mivel elég veszélyesen élnek, igyekeznek minden pillanatot kihasználni, hogy élvezzék az életet.

Társadalom

Hagyományos értelemben vett államuk nincs.

A klánok élén klánfőkönök állnak, akiket általában bölcsességük miatt választanak. A klánfőnökök a Mand'alor alárendeltjei. A főnökök együttműködése hasonlít talán a legjobban az általunk kormányként ismert fogalomra.

A rangokat és a hierarchiát általában elutasítják (a cselekedeteket többre tartják). Ennek ellenére harcban gyorsan megszervezik magukat, és nem csak egyenként, hanem csapatban is veszélyes ellenfélnek bizonyulnak.

Az életükben nincs nagy szerepe a vérségnek. Gyakori köztük az örökbefogadás, sőt, előfordul, hogy hadiárvákat nem csak mandaloriak, hanem akár a legyőzött népek közül is örökbe fogadnak.

Összefoglalva: kemény és gyakorlatias emberek - ha nem lennének azok, rég eltűntek volna a történelem süllyesztőjében.

Ez is érdekelhet:

blog comments powered by Disqus