Ez a honlap a működéshez és a hirdetések testre szabásához cookie-kat használ. Az "OK" gombbal elfogadhatod, a "Beállítások" alatt letilthatod a cookie kezelést. A fogaskerékre kattintva bármikor megváltoztathatod a döntésedet. Adatkezelési nyilatkozat
Termékek Menü

Nácik, 3 részre szakadt USA és 2 Emmy díj

Kelemen Szabolcs

Gondolkoztál már azon, hogy milyen kevésen múlhat a történelem alakulása? Hogy egy apró változás milyen végzetes következményekkel járhat a világ egészére nézve? Az alternatív történelemről szóló sztorik visszatérő motívuma a II. világháború. Mi lett volna, ha a tengelyhatalmak győznek, vagy mi lett volna, ha Hitler nem is kerül hatalomra?

A nácik győzelméről szóló történetek között akad egy igazi gyöngyszem, amit már meg is filmesítettek, és két Emmy díjat nyert. Ez a történet nem más, mint Az ember a fellegvárban.

A hatalom 1962-ben

Philip K. Dick műve 1962-ben játszódik, 15 évvel a II. világháború befejezése után (az ő világában a harcok 1947-ben értek véget). A Német Birodalom megszállva tartja Franciaországot és Brit szigeteket, kelet felé pedig egészen Kínáig terjesztette ki a határát. Ezzel közvetlen szomszédja lett a Japán által megszállt területeknek, amibe többek között Kína és India is beletartozik. Dél-Európa nagy része és Észak-Afrika olasz kézen van. Térkép Az ember a Fellegvárból világából

Az USÁ-t három felé szakították: a keleti felét németek szállták meg, a nyugatit a japánok. A két megszállott országrész között egy ütközőállam alakult.

Nagyjából az egész világon a három tengelyhatalom osztozik (lásd a térképet, kattintásra nagyít), bár néhány országot nem integráltak teljesen. Ilyenek pl.: Magyarország, Románia, Svédország, Spanyolország...

Hitler az előrehaladott szifilisze miatt már a hatalom közelében sincs. A történet kezdetén Martin Bormann a kancellár, de körülötte lebzsel a történelemből ismert vezetők nagy része, pl.: Göring, Heydrich, és Goebbels is.

Mindez annak köszönhető, hogy 1934-ben Rooseveltet egy merényletben meggyilkolták, és az USA nem tudott kikecmeregni a gazdasági válságból. Emiatt elzárkózott a háborúban való részvételtől - ameddig a németek és a japánok fel nem osztották maguk között.

Kifordított valóság

Ahogy azt sejteni lehet, Az ember a Fellegvárban világa a többségnek nem a napsugaras jókedvről szól. A rabszolgatartás ismét legális. A népirtás még mindig napirenden van, csak a hangsúly már áttevődött Afrikára. (Nem azért, mert Európát megkímélték, hanem mert az öreg kontinensen már alig van célpont.) Azok az üldözöttek, akik még életben maradtak, bujkálni kényszerülnek. A rasszizmus, a besúgás, a félelem, a szigorú hierarchia a mindennapok része.

A technika viszont óriási fejlődésen esett keresztül. Rakétákkal a Föld bármelyik pontjára 1-2 óra alatt el lehet jutni, sőt a németek már a Holdat és a Marsot is gyarmatosították. A Földközi tengert lecsapolták, hogy a helyén élelmet termeljenek - de mindez csak a kiváltságosokat szolgálja.

Születik egy könyv - a címe: Nehezen vonszolja magát a sáska -, ami a történelem másfajta alakulását festi le. Eszerint a szövetségesek győztek, de nem minden alakul teljesen úgy, ahogy a mi történelmünkben. A tengelyhatalmak felforgató műnek tartják, és mint sok más könyvet, úgy a "Sáskát" is betiltják. De ezzel nem elégednek meg: az író a sorozatos fenyegetések miatt bujkálni kényszerül: a világtól félig-meddig elzárkózva él a Fellegvárban, ami a sziklás-hegységbeli ütközőállamban található.

Beindulnak a kerekek

A cselekmény több szinten is zajlik.

Egyrészt bepillanthatunk abba, hogyan próbálnak megélni az amerikaiak a megszállt országban. A japánok uralta San Francisco-ba érkezik egy svéd üzletember, akinek hátsó szándékairól és titkáról egyelőre senki nem tud semmit. A Sáska szerzője is egyre jobban csípi egyesek szemét, miközben a könyv rajongói rendszeresen a házához zarándokolnak. Egy titokzatos figura pedig minden áron találkozni akar vele...

Másrészt kiderül, hogy a németek és a japánok csak a felszínen egymás barátai. Egyes vezetők annak ellenére is Japán megtámadását fontolgatják, hogy már létezik a hidrogénbomba, és ezzel akár az egész Földet elpusztíthatják. Ekkor érkezik Bormann halálhíre, és beindulnak az utódlási harcok. Mondhatnánk, hogy bárki nyeri meg a kancellári széket, a világ veszít - az újabb világháború miatt viszont a belharcok kimenetele egyáltalán nem mellékes.

Még több: ~blog
blog comments powered by Disqus