Ez a honlap a működéshez és a hirdetések testre szabásához cookie-kat használ. Az "OK" gombbal elfogadhatod, a "Beállítások" alatt letilthatod a cookie kezelést. A fogaskerékre kattintva bármikor megváltoztathatod a döntésedet. Adatkezelési nyilatkozat
Termékek Menü

Mit jelent a robotika nulladik törvénye Asimovnál?

Kelemen Szabolcs

Aki hallott már Asimovról, az valószínűleg hallott a robotika három törvényéről is, amit ő alkotott meg. Ezek a törvények garantálják, hogy a robotok ne ártsanak az embernek, engedelmeskedjenek és ne tegyenek kárt magukban. (Utóbbi szintén fontos, hiszen egy robot nem olcsó jószág!)
Arról már kevesebben tudnak, hogy Asimov műveiben felbukkan egy nulladik törvény is, ami viszont jelentőségében megelőzi mindhármat!

Mit jelent a nulladik törvény?

A robotika törvényei a nulladik törvénnyel kiegészítve a következők:

0.) A robotnak nem szabad kárt okoznia az emberiségben, vagy tétlenül tűrnie, hogy az emberiség bármilyen kárt szenvedjen.

1.) A robotnak nem szabad kárt okoznia emberi lényben, vagy tétlenül tűrnie, hogy emberi lény bármilyen kárt szenvedjen.

2.) A robot engedelmeskedni tartozik az emberi lények utasításainak, kivéve, ha ezek az utasítások az első törvény előírásaiba ütköznének.

3.) A robot tartozik saját védelméről gondoskodni, amennyiben ez nem ütközik az első vagy második törvény bármelyikének előírásaiba.

A törvényekkel kapcsolatban az a legfontosabb, hogy ha a fentiek közül kettő ellentmond egymásnak, akkor a robotnak az alacsonyabb sorszámú törvény szerint kell cselekednie. Pl.: a robot köteles emberéletet menteni a saját épsége árán is. Asimov és egy robot

A nulladik törvény jelentősége éppen a sorszámában rejlik. Mivel a nulladik a legkisebb sorszám, a törvény megengedi egy robotnak, hogy ártson egy emberi lénynek, ha az az emberiség javát szolgálja. Egy nagyon egyszerű példával élve: bármilyen eszközzel (akár erőszakkal vagy gyilkossággal) elmozdíthat egy véreskezű diktátort a pozíciójából. Ez így elmondva egész jól hangozna, de a törtvénynek sajnos más értelmezése is van Asimov regényeiben...

Hogyan jelenik meg Asimov műveiben?

R. Giskard Reventlov az első robot, akiben a nulladik törvény megfogalmazódik. Soha, senki nem programozta belé (ellentétben a másik hárommal), hanem magától alkotta meg, valószínűleg az ellentmondásos helyzetek feloldására. (Pl.: ha egy életveszélyes helyzetben nem tud mindenkit megmenteni, akkor kit mentsen meg?)

Ez a törvény vezette Giskardot akkor is, amikor a Földet lassú pusztulásra ítélte. Mivel akkor nem tudta teljes bizonyossággal eldönteni, hogy helyesen cselekedett, pozitron agya gyakorlatilag megsemmisült. Egyik utolsó cselekedete az volt, hogy minden tudását átadta R. Daneel Olivaw-nak, aki a 4 törvény szellemében folytatta működését.

Mit jelent a törvény gyakorlatban?

A nulladik törvény előtt főleg egyes emberek sorsával kapcsolatban volt szó robotokról Asimov műveiben, de utána megjelennek az emberiség sorsát boncolgató kérdésekben. Sőt, a robotok elkezdenek beleszólni a politikába és a történelem alakításába is! Ha ehhez hozzáadjuk, hogy egy robot sokkal tovább "él", és intelligensebb, mint a legtöbb ember, hamar rájövünk: egyetlen robotnak jóval nagyobb hatása lehet az emberiségre, mint bármelyik embernek!

Elég bizarrul hangzik, hogy egy gép próbálja megítélni, mi a jó az emberiségnek, igaz? Főleg, ha figyelembe vesszük, hogy eddig a "nagyobb jóra" hivatkozva eddig emberek miket követtek el...

Hogy a valóságban mit tennének a robotok, azt nem tudhatjuk. Asimovnál a mesterséges intelligencia nem csúszik félre annyira, mint a Terminátorban, vagy mondjuk az Ultron korában. Az egyik utolsó robot évezredeken át őrködik az emberiség sorsa felett sikeresen, időről-időre felbukkanva az Alapítvány-Birodalom-Robot sorozatban...

Még több: Asimov ~blog
blog comments powered by Disqus