Ez a honlap a működéshez és a hirdetések testre szabásához cookie-kat használ. Az "OK" gombbal elfogadhatod, a "Beállítások" alatt letilthatod a cookie kezelést. A fogaskerékre kattintva bármikor megváltoztathatod a döntésedet. Adatkezelési nyilatkozat
Termékek Menü

Witcher: felnőtt fantasy a Trónok harcán túlról

Kelemen Szabolcs

Közeleg a Trónok harcának utolsó évada. Bár a George R. R. Martin műve megismételhetetlen, azoknak, akik továbbra is komoly, felnőtt fantasyre van igényük, nem kell szomorkodniuk, mert ilyen azért akad még a világon.

Most azt vesszük sorra, hogy mire számíthat egy fantasy rajongó, ha belelapoz a Witcher könyvek valamelyikébe.

Fantasy elemek Witcher csatajelenet: Geralt szörnnyel küzd

A Trónok harca elég szűken méri a fantasy klasszikus elemeit, szinte csak a középkori környezet volt állandóan jelen. Rögtön a legelején találkoztunk a másokkal, hogy aztán ki tudja meddig ne is halljunk felőlük, és a történet kezdetén a sárkányok nem csak hogy kihaltak, de egyesek már azt is vitatják, hogy valaha léteztek. A mágiahasználat is ritkán fordul elő, és akkor is csak egy-egy varázslatra korlátozódik. Találkozunk viszont a mágiahasználók "ellenzékével" - Lord Varys például gyűlöli őket, és végül kegyetlen bosszút áll azon, aki egy varázslat kedvéért még fiatalon megcsonkította.

Ezzel szemben egy Witcher könyv jóval bőkezűbben bánik velünk. Maga a főhős, Rívia Geralt is bír természetfeletti képességekkel, de a mágiahasználók gyakran előfordulnak a történetben mellékszereplőként, szövetségesként és ellenségként is. Szörnyekkel is nagy mennyiségben találkozhatunk, akik között vannak különböző rendű élőhalottak (strigák, ghoulok), rémsáskák, ifritek (tűzdzsinnek)...

A történet

A Trónok harca több dologgal is vérfrissítést hozott a fantasy világába. Többek között azzal, hogy temérdek szereplőt vonultat fel, akik közül bármelyik bármikor elhalálozhat, függetlenül attól, hogy az illető mennyire szimpatikus az olvasónak. Szintén újdonság, hogy a könyvekben az egyes fejezeteket más-más szereplő nézőpontjából ismerhetjük meg. Kell is, hogy ennyi szereplő legyen, mert a történet igencsak monumentális: Westeros sorsa mindenképpen kockán forog, de lehet, hogy az egész ismert világé is, ezt pedig három szereplővel nem lehet elmesélni.

A Witcher könyvek története nem ennyire nagyszabású. Kevés fontos karakterrel találkozunk, őket viszont annál jobban megismerhetjük. A történetnek van egy kijelölt főszereplője, Geralt, és az ő útját követjük a fő cél felé, ami nem annyira az egész világ megmentése, mint inkább a neki fontos embereké, vagy a dolgoké.

Felnőtt elemek

Sem a Witcher, sem a Trónok harca nem javasolt a túl fiatalok számára, mert a nemiség és az erőszak a könyvekben és a képernyőn is megjelenik benne.

Emellett a Trónok harca mintha sportot űzne a különböző bűnök bemutatásából is. A gyilkosság ezer válfaja mellett van itt árulás, vérfertőzés, dolgok és emberek elrablása... Talán csak autót nem lopnak benne, de azt is csak azért, mert még nem találták fel.

Egy Witcher könyv ennyire messze talán nem megy (annyi fontos karakter nincs is, hogy megfelelő jelentőséggel lehessen ábrázolni a bűnöket), de nem rejti véka alá, hogy az emberi természet nagyon is rossz dolgokra képes. Gyakran a szörny külsővel megáldott lényeknél sokkal nagyobb szörnyeteg lakozik az emberekben, és a történetben sokszor nincs jó, vagy rossz választás, csak döntések ilyen, vagy olyan következményekkel.

Inkább olyan, mintha a való világot a középkorba repítettük volna szörnyekkel és varázslattal. És ez az, ami megkülönbözteti az idealizáló, időnként rózsaszín mázzal leöntött fantasyktől, ahol a jók mindig tökéletesek, és szépek, a gonoszok pedig megátalkodottak és csúnyák.

Még több: ~blog Witcher
blog comments powered by Disqus